A reintegrációs őrizet hatályos szabályozása

A reintegrációs őrizet, olyan kényszerintézkedés, amely a kevésbé veszélyes bűnelkövetők számára lehetőséget biztosít, hogy szabadságvesztésük utolsó szakaszát - elektronikus nyomkövető használatával - az általuk megjelölt, de a büntetés-végrehajtási bíró által engedélyezett lakásban tölthessék ki. Alanyi jogon nem jár senkinek, a 2013. évi CCXL. törvény meghatározza mely esetekben rendelhető el, ki terjesztheti elő illetve a kizárási és megszüntetési okokat is rögzíti.

​

Ki rendeli el?

​

A reintegrációs őrizet elrendelése illetve a későbbi megszüntetése is a büntetés végrehajtási bíró hatáskörébe tartozik, vagyis a végső döntést ő állapítja meg. Az elrendelést megalapozó adatok beszerzése illetve az indítvány előterjesztése viszont a büntetés végrehajtási intézet feladata, de a szabadságvesztés végrehajtása alatt egy alkalommal az elítélt vagy védője is kezdeményezheti a bv. intézet felé.  Ebben az esetben a kérelmet a büntetés végrehajtási intézet 15 napon belül továbbítja bv. bírónak, aki az iratok alapján hozza meg döntését és meghallgatást tart.

​

Milyen feltételek szükségesek?

 

A reintegrációs őrizet elrendelésének alapvető feltételei:

​

• a társadalomra kevésbé veszélyes, kisebb súlyú bűncselekménye elkövetése esetén rendelhető el

• a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének előtt, vagy ha ez kizárt, akkor a szabadulás várható időpontja előtt legfeljebb 6 hónappal helyezhető reintegrációs őrizetbe

• az elítélt vállalja
   

Milyen bűncselekmények esetében rendelhető el?

​

A törvény biztosítja a reintegrációs őrizet elrendelését, a gondatlan bűncselekmény, illetve a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztés kiszabásának esetén is. Utóbbinál (szándékos elkövetésnél), további feltételek érvényesülése is szükséges:
 

• nem személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítélték el [Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pont]

• első alkalommal ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre vagy visszaesőnek nem minősül

• 5 évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztést tölt
   

Mikor nem rendelhető el? 

​

Nem helyezhető reintegrációs őrizetbe az elítélt a Bv. törvény 187/C. § szerint, ha
 

1. az elítélttel szemben további szabadságvesztést kell végrehajtani

2. más ügyben előzetes letartóztatásban van, amit a jogerős szabadságvesztés idejére félbeszakítottak

3. az engedélyezett reintegrációs őrizetet az elítéltnek felróható okból megszüntették (szabályok megszegése miatt)

4. 1 évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésből legalább 3 hónapot, 1 évet meghaladó tartamú szabadságvesztésből legalább 6 hónapot nem töltött le

5. megjelölt lakás az elektronikus távfelügyeleti eszköz elhelyezésére alkalmatlan

 

Időtartama

​

A reintegrációs őrizetben töltött időtartam a szabadságvesztésbe beszámít.

Kivétel ez alól, ha megszüntetésre kerül sor, és az elítélt ezt követően ismeretlen helyre távozik. A rendőrség ebben az esetben elfogatóparancsot ad ki, majd az elfogott elítéltet a legközelebbi büntetés-végrehajtási intézetbe előállítja. A reintegrációs őrizet alkalmazásának megszüntetését kimondó határozatban megjelölt időpont és a büntetés végrehajtási intézetbe való előállítás napja között eltelt idő viszont már nem számít bele a szabadságvesztésbe.

A reintegrációs őrizet tartamát a törvény a bűnösség fokától (szándékos vagy gondatlan elkövetés) függően, hosszabb tartamban határozza meg. A reintegrációs őrizetben töltött idő, legfeljebb 1 év, ha gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt került sor szabadságvesztés kiszabására, ezen kívül, vagyis szándékos elkövetés esetén, legfeljebb 10 hónap.

 

Végrehajtás helye

​

Az elítélt tartózkodási helyéül szolgáló lakást, a büntetés-végrehajtási bíró jelöli ki. Amennyiben a kijelölendő lakás nem az elítélt kizárólagos tulajdona vagy bérleménye, a törvény a tulajdonos vagy bérlő, előzetes, írásbeli befogadó nyilatkozatának beszerzését írja elő [Bv. törvény 187/B § (4) bekezdés]. Az ingatlan tulajdonosa vagy bérlője kötelezőnek ismeri el, az elítélt befogadását, lakhatásának biztosítását, illetve a reintegrációs őrizettel járó egyéb kötelezettségeket is.

A büntetés-végrehajtási bíró állapítja meg továbbá, a kijelölt hely elhagyásának feltételeit.

Az elítélt csak az alábbi esetekben és célból hagyhatja el a lakást vagy a részére kijelölt ingatlant:
 

• mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása (pl.: bevásárlás)

• munkavégzés

• oktatásban, képzésben való részvétel (tanulmányok folytatása) vagy

• gyógykezelés céljából
   

A kijelölt lakást csak a bírói határozatban megállapított időben és az úti cél meghatározása mellett hagyhatja el, a fenti feltételek nem automatikusan érvényesülnek.
 

Az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazhatóságának szempontjából fontos, hogy a végrehajtásra kijelölt ingatlannak rendelkezzen:
 

• elektromos hálózattal és folyamatos tápellátással,

• a távfelügyeleti eszköz adatforgalmához szükséges hálózati lefedettséggel és jelerősséggel
   

Az elektronikus távfelügyeleti eszköz fogalmába tartozik az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott mozgását nyomon követő technikai eszköz pl.: kar vagy lábperec.

 

 Megszüntetése
 

A már elrendelt reintegrációs őrizet megszüntetéséről a büntetés-végrehajtási bíró soron kívül határoz, ha annak tartama alatt:
 

• új büntető ügyről érkezik értesítés

• az elítélt a magatartási illetve az elektronikus távfelügyeleti eszköz vállalt alkalmazási szabályait megszegi

• az elektromos távfelügyeleti eszközt megrongálja vagy használhatatlanná teszi vagy a lakást teszi alkalmatlanná az eszköz elhelyezésére

• kijelölt lakás alkalmatlanná válik az eszköz elhelyezésére vagy az ingatlan tulajdonosa a befogadó nyilatkozatát visszavonta és az elítélt nem tud megjelölni más lakást