Milyen céget alapítsak?

Ahhoz, hogy ki tudjuk választani a megfelelő társasági formát, tisztában kell lennünk a különböző társaságok előnyeivel és hátrányaival. Meg kell ismernünk az egyes formákkal járó jogokat és kötelezettségeket. Ezek a vállalkozási formák amik közül választhatunk: Betéti társaság (Bt.) Közkereseti társaság (Kkt.) Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.) Egyszemélyes Korlátolt Felelősségű Társaság, Részvénytársaság (Rt.)

 

A korlátolt felelősségű társaság (Kft.)

​

A korlátolt felelősségű társasági forma előnye, hogy a tagok alapvetően a társaságba bevitt (pénzbeli és nem pénzbeli) vagyoni hozzájárulásokkal és annak erejéig tartoznak felelősséggel a társaság kiegyenlítetlen tartozásaiért. Azonban fontos szabály, hogy amennyiben a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni. A Polgári törvénykönyv erre a formára tőkeminimumot határoz meg, amelynek összege 3 millió forint. Ez a forma egyszemélyes formában és több taggal is jól működhet.

 

A betéti társaság (Bt.)

​

A betéti társaság egyik legnagyobb előnye, hogy a törvény nem ír elő tőkeminimumot, így bt. akár pl. pár tízezer forintból is alapítható (az alapítás költségeit nyilvánvalóan finanszírozni kell). A társaság tartozásaiért való felelősség tekintetében a tőkeminimum hiányát oly módon ellensúlyozza a törvény, hogy a társaság beltagjának (beltagjainak) felelőssége a társaság tartozásaiért korlátlan. Ezt a rendelkezést úgy kell érteni, hogy a beltag korlátlan felelősséggel tartozik a társaság tartozásainak megfizetésére a társaság jogutód nélküli megszüntetés vagy megszűnése esetén. A társaság legalább egy beltag és legalább egy kültag részvételével alapítható és működtethető. A kültag felelőssége csak vagyoni betétje szolgáltatására terjed ki, a társaság tartozásiért való felelősségének megállapítása csak kivételes esetben lehetséges.

 

A közkereseti társaság (Kkt.)

​

A közkereseti társaság a betéti társaságtól alapvetően abban tér el, hogy a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak. Tőkeminimumot ebben az esetben sem ír elő a törvény. Közkereseti társaság alapításához és működtetéséhez legalább két tag szükséges.

 

A részvénytársaság (Zrt.)

​

A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem köteles helytállni. Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak (nyrt.) minősül. Az a részvénytársaság, amelynek részvényei nincsenek bevezetve tőzsdére, zártkörűen működő részvénytársaságnak (zrt.) minősül. Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál. A nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál. A pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke harminc százalékánál. A vállalkozás volumenére, a helytállásra, a megfelelő alaptőkére és az ágazati szabályokra tekintettel lehet ez a megfelelő választás.

 

Egyéni cég

​

Az egyéni cég működési formát általában azért választják az egyéni vállalkozók, mert nem a saját nevük alatt szeretnék működtetni a vállalkozásukat, hanem egy jól megválasztott cégnévvel.  Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cég alapításához közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia. Az alapító okirat aláírásának legkorábbi napja az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételt követő nap Az egyéni cég előnyös a hosszú távú, praxis-szerű vállalkozások számára, hasonlóan az egyszemélyes korlátolt felelősségű társasához.

 

 

Mire lesz szükség a cégalapításhoz?

 

• tagok neve és adatai (személyigazolvány szám, anyja neve, születési hely, idő, személyi szám, lakcím)

• nyilatkozat arról, hogy a vagyoni betétet a házipénztárba befizette a tag

• székhely címe

• telephely címe

• a társaság fő tevékenysége

 

Mire kell figyelni a cégnév kiválasztásakor?

 

A cég nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy az ne legyen összetéveszthető. A cég neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. Típusára, vagy formájára vonatkozó elnevezést fel kell tüntetni. ( Kft., Bt., Kkt., Rt.) Ha a név a cég tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni.

 

A cégnévnek egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől. A cégnév továbbá kizárólag akkor tartalmazhatja az „állami” vagy „nemzeti” kifejezést, ha a cégben az állam közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég tartós állami tulajdoni körbe tartozik, továbbá akkor, ha a Kormány nyilvános határozatában erre engedélyt ad.

 

Fontos jogszabályi követelmény, hogy a cég elnevezésében nem szerepelhet olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.

 

Amennyiben a cég nevében – az előző bekezdésre is figyelemmel – a történelem egy kiemelkedő személyiségének nevét (például: Deák Ferenc, Kossuth, Széchenyi) szeretnénk használni, abban az esetben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont engedélyét kell beszereznünk. Ha pedig olyan elnevezést használnánk, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, úgy a jogosult hozzájárulását kell beszereznünk annak érdekében, hogy a nevet a cégnévben szerepeltethessük.

 

Mi a különbség a bt. és a kft. között?

 

Betéti társaságnál legalább egy tag (beltag) a saját vagyonával is köteles helytállni a társaság olyan kötelezettségeiért amit a társasági vagyon nem fedez. Kft-nél a tag nem köteles helytállni a társaság kötelezettségeiért saját vagyonával.